2017. február 1., szerda

Anyaság

Azt gondolom ez a szó mindenkinek mást jelent, mindenkinek más kép jön elő ha erre gondol vagy erről beszél....
Minden nehézségét és szépségét latba vetve azt hiszem ez a legcsodásabb dolgok egyike amit egy nő ajándékba kaphat földi élete során. Ugyanakkor azt gondolom azt is el kell tudni fogadni ha valakinek ez ilyen olyan okból kifolyólag nem adataik meg, hisz ebben az életben mindig minden okkal történik. És az is teljességgel megérthető ha valaki nem édesanyaként szeretne kiteljesedni. A választás ebben az esetben is a miénk.
Én imádtam a kismamaság minden egyes pillanatát, véleményem szerint a legcsodásabb nő a világon egy áldott állapotban lévő leendő édesanya. Sokat simogattam a növekvő pocakomat, beszélgettem a kisbabákkal, zenét hallgattunk együtt, kismamatornára jártam. Aztán mikor eljött a szülés ideje jött egy csalódás hisz bármennyire is szerettem volna nem tudtam természetes úton világra hozni őket. Annyira szerettem volna átélni azt,hogy az édesapjukkal együtt végigcsináljuk azt az édesen keserves utat, magamhoz ölelem a kislányaimat... Ehelyett egy hasi műtét után mégcsak még sem mutattaák a gyermekemet, csak miután pólyába takarták. Nyilván tudom, hogy ennek valamiért akkor így kellett lennie, de ma már biztosan tudom, hogy más lehetőségek után néznék...
A szülés utáni napok eufóriában teltek, nagyon nagyon boldog voltam a kislányaimmal és az édesapjukkal együtt,hamar gyógyultam, gyorsan megérkezett a tejci amit nagyon fontosnak tartottam,hogy ezzel tápláljam a gyermekeim. De az első hónapok nagyon "siváran" teltek... Nem gondolnám, hogy depressziós lettem volna bár mélyen belül nyilván nehezen éltem meg, hogy mások akaratának alávetve magam nem azt az utat választottam amit én szerettem volna és ezzel egy csodától fosztottam meg az én imádott férjemet is. Csak szoptattam és pelenkáztam, éjszakai kelések és még egy mosolyt sem kaptam attól is kis csöppségtől, nehéz időszak volt ez nekem.  Kettős érzés volt bennem! De ez az időszak hamar elszaladt és jöttek a kedves és őszinte mosolyok, a mozgás és értelmi fejlődés, a csecsemőkből tanítható kislányokká fejlődtek és én annyira de annyira büszkén viseltem a címet, hogy az édesanyjuk lehetek. És így van ez a mai napig. Hálát adok minden áldott napon, hogy taníthatom őket, hogy időt tölthetek velük, hogy a szemükből és a szívükből áradó ragyogás a mi életünket is bearanyozza. Vannak bizony mindig nehezebb időszakok amikor azt érzem bármit teszek és mondok nekik semmi sem jó, nem fogadnak szót, hiábavalónak érzek minden fáradozást és legszívesebben egy jó könyvvel leülnék olvasni.... De tudom, hogy ők nem akarnak rosszat, csak egy kicsit több figyelemre vágynak, csak valami olyan zajlik az ő lelkükben is akivel ott és akkor nem tudnak megbirkózni és ez egyfajta segélykiáltás a részükről. Hisz tudom, hogy milyen sok szépet és jót kapnak tőlünk útravalóul és ezt ők fel is fogják használni ha szükségét érzik.
Ez a kissé hosszúra sikerült bevezető azért volt, mert újfent hatalmas öröm és boldogság volt a szívemnek, hogy miután hazajöttünk az oviból és apa elment angolra én a két kislányommal leültem a nappali szőnyegére és a szombati bálra elkezdtük vágni és hajtogatni a tombolákat. Közel másfél órán keresztül csak mi 3-án... Türelmesen, beszélgetve, énekelve, kreatívkodva repült el az idő. Népdalokat énekeltünk, megbeszéltük a mai napot az oviban, barkóbáztunk, szóláncot játszottunk közben pedig csak csodáltam őket. Nagyon szeretem ezt az időszakot, amikor már együtt tudunk véghezvinni csodás dolgokat, meséimmel és dalaimmal gazdagíthatom a tudásukat! Hamar elszalad ez az időszak is, de remélem ezek az együtt töltött közös pillanatok örökké megmartadnak nekünk mégha a számuk egyre ritkulni is fog az évek előrehaladtával.
Értékeljetek hát ti is minden percet amit együtt tölthettek még ha ez akkor épp nem tűnik kellemesnek. Visszanézve ezek is csodaszép pillanatok lesznek amit azokkal tölthettetek akik annyira megszépítik a ti életeteket is, akikért érdemes végigcsinálni a nehéz napokat is. És ők nem csak a gyermekeink....

Ma végre újra fakanalat ragadtam, kapros zöldbableves készült teljes kiőrlésű galuskával és majoránnás krumplifőzelék (barna rizsliszttel és tejföllel behabarva) főtt tojással.

Szívem minden szeretetével Nektek❤

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése