Ez a mai nap biztosan tanított valamire (hogy mire azt még nem tudom) hisz igazán a barátomnak nem mondanám. Van az a mondás hogy az a nap amelyik nem volt a barátod az biztosan tanított valamire. Ma valahogy semmi sem volt komfortos, olyan szürke volt ez a nap akárcsak az idő. Kipotyogtak a dolgok a kezemből, olyan kesze-kusza volt minden. Kicsit azt hiszem kezdek besokallni a szürkeségből, a hidegből, a télből.... Vágyom már a melegebb, napsütéses napokra, a csiripelő madarak hangjára, az új kikeletre, az újjászületésre....
A futáshoz sem volt ma kedvem, pedig bizonyára jót tett volna a lelkemnek. Holnap rászánom magam! Délután az oviból úgy sétáltunk haza a lányokkal, jól kiszellőztettem a fejem és a lányok is végre kiszaladgálhatták magukat. Az elmúlt hetekben erre nem volt túl sok lehetőségük. A nap fénypontja számomra a jóga volt. A testemet és a lelkemet is átmozgattam kicsit, relaxáltam, azt hiszem erre vágytam egész nap. Átértékelve a napomat, energiát gyűjtve magamnak a még rám váró szürke napokra tértem haza.
Remélem a ti napotok szép volt, tálaltatok benne apró örömöket, tudtatok örülni annak amit a mai nap adott számotokra! Ha esetleg mégsem akkor próbáljatok meg egy kicsit este relaxálni ha már elcsendesedett a család. Koncentráljatok arra amire vágytok, ami kedves a szíveteknek! Az elcsendesedés mindannyiunkra ráfér időnként!
Habár a kedvem nem volt ma felhőtlen ennek ellenére az ebéd ma is finom lett. Brokkolikrémleves készült pirított hagymával és pirított napraforgóval,a második pedig édesburgonyapüré volt baconbe tekert csirkemájjal,magamnak pedig halfasírtot sütöttem meg lazacot.
Szívem minden szeretetével Nektek❤
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése