Péntek

Pörgős, élményekkel teli hét után egy várva várt"nyugis" péntek, amikor önmagadra tudnál fordítani egy kis időt, (főzés, futás, egy finom kv a barátokkal, tanulás) ehelyett egy beteg gyermek aki igényelné a vele való foglalkozást (teljesen jogosan hisz pont a pörgős hétből adódóan kicsit kevesebb idő jutott rá) de nem tudod azt nyújtani neki amit ő szeretne így folyamatos küzdelem lesz önmagaddal ez a nap...  Hát ezt éreztem tegnap😞 a változatosság kedvéért újfent beteg az egyik gyermek (köhögés, orrfolyás) ezúttal Zsófi. Sárit reggel elvittük oviba, majd egy gyors bevásárlás és irány haza főzni.. Valahogy úgy alakult, hogy szegényem ahol lehetett balesetet szenvedett, amit egy idő után nem tudtam már csendben konstatálni és sajnos a gyere ide és megvigasztal anya mondat sem tudta őszintén elhagyni a számat. Gondolom tudjatok mi következett ezután.... Bizony,az a fránya lelkiismeretfurdalás.... Megint -borult egy forgatókönyv amit elterveztem erre a napra és valahogy nem tudtam felvenni azt a fonalat ami a másik útra vezetett volna, amit Zsófi otthonmarása kreált. Ebéd körül tettünk egy kisebb sétát, egybekötve játszóterezéssel, mindkettőnknek jót tett, elengedtünk sok sok negatív dolgot és érzelmet ami a délelőtt során felhalmozódott bennünk. Gondoltam ebéd után míg ő alszik egyet én majd tanulok. Igen, gondoltam 😜 persze nem bírt elaludni és jött a jó kis duma, hogy anya tanulj nyugodtan én nem foglak zavarni. De anya, mi van ideírva? Olvasol hangosan? Esetleg nekem egy mesét? Csinálnak neked egy sütit? Milyen fagyit kérsz? Ennyit a tanulásról... Persze nagyon finom volt a süti amit készített és a fagyi amit hozott és a szívem tele volt boldogsággal, hogy megélhetjük mindezt együtt. Nyilván a tanulás nem volt annyira fontos nekem mint amekkora jelentőséget én tulajdonítottam neki☺miután apa hazaért belefért egy 7km-es futás ami hihetetlen jól esett, idén először jól is ment nagyon.
Este vacsorázni mentünk az apával meg egy baráti párral. A lányok a konyhába vacsoráztak míg én elkezdtem próbálgatni a rucikat mit is vegyek fel. Egy fehér ingre és egy farmerszoknyára esett a választásom. Fontos nekem a lányok véleménye, mindig kérem, hogy mondják el mint ahogy én is elmondom nekik. Sári mikor meglátott a reakciója: anya most komolyan ezt akarod felvenni? Eléggé hivatalos, szerintem ez nem olyan jó! Talán egy nadrággal jobb lenne... Hihetetlen, hogy közel 6 évesen milyen klassz meglátásai vannak. Persze másik ruha mellett döntöttem és ez már neki is tetszett😀
Tegnap sokszor megfordult a fejemben, hogy valóban jól csinálom-e azt egészet, össze tudom-e egyeztetni ezt a sok sok vonalat az életemben, hogy senki se sérüljön. Futás közben sokszor tudatosítottam magamban, hogy jó anya vagyok csak hozok néha rossz döntéseket de nincs az a hiba amit ne lehetne jóvá tenni. Tényleg minden édesanya a legjobbat akarja a gyerekeinek ma már tudom ezt. Az elmúlt időszak abszolút bebizonyította ezt számomra. A saját édesanyámmal kapcsolatos pozitív változások nagyon meghatározóak most az életemben! Hálás vagyok neki és magamnak is, hogy megengedtük magunknak, hogy ide fejlődhessen a kapcsolatunk😍 a blokkok nagy része azt gondolom a mi esetünkben már oldódott innentől kezdve már csak a mi feladatunk, hogy ez így is maradjon sőt tovább oldódhasson...
Nem mondom, hogy könnyű volt szembenézni egy egy sérelemmel, helyzettel de megérte. Mindkettőnknek sokat ad ez és arra ösztönöz bennünket, hogy más kapcsolatainkat is rendbe tudjuk tenni (persze ha szükségét érezzük). Ha van ilyen kapcsolat a ti életetekben tegyetek érte, hogy jobbá válhasson,mert csak mérgezi a lelkünket.

A tegnapi ebéd tojásleves volt pirított magos kenyérkockával és spenót volt kókusztejjel és puffasztott amaránttal és tükörtojással.

Szívem minden szeretetével kívánok nektek szép hétvégét❤