2018. március 18., vasárnap

Ha hívnak, menj....

Sokak számára talán kissé érdekes lesz a mai téma, de jött az érzés, hogy bizony írnom kell róla.... Hit, vallás, spiritualitás.... Valahol talán mind egyről szól,vagy egy célért dolgozik de mégsem! Hinni valamiben vagy valakiben számomra nem azt jelenti, hogy aktívan gyakorlok egy vallást vagy tagja vagyok egy felekezetnek. A hit bennem él és nekem ezt nem kell senkinek bizonygatnom, ahhoz hogy találkozzam azzal akiben én hiszek nem kell templomba mennem, mert hálát adni, imatkozni, szeretet adni és azt tanítani bárhol lehet. Én római katolikus vallású vagyok, gyerekként minden vasárnap templomba mentem, hittanra jártam, fontosnak tartottam a szentségeket de valahogy sosem tudtam azonosulni a plébánossal aki a szentmiséket celebrálta. Ma már úgy mondanám nem volt hiteles számomra. Márpedig ez nagyon fontos! Aki tanít minket járjon előbbre nálunk, mutasson példát saját életével mert ekkor válik számomra hitelessé.
A mi kislányaink is megkeresztelkedtek születésük után, igaz nem szabad akaratukból. Talán dönthettünk volna másképp is, de ennek valamiért bizonyára így kellett lennie. Jártunk templomba, megtanítottuk őket imádkozni és igyekeztünk hitünk szerint nevelni őket. Aztán az évek során rájöttem arra, hogy akiben én hiszek ő nem a templomban lakik, sokkal inkább itt van velünk, a tiszta érzéseken keresztül mint a hála és a szeretet el tudok jutni hozzá és bármikor fordulhatok hozzá segítségért. Nem kell ehhez vasárnap misére mennem vagy épp a gyóntatószékben elmondanom valakinek mit nem csináltam hithűen... Ezért a temlombajárás szép lassan ritkulni kezdett és tavaly karácsonykor volt először életemben (már amire emlékszem), hogy nem voltam templomba. És bizony megfordult a fejemben, hogy talán a lányokat sem íratom be hittanra majd ők eldöntik szeretnének-e erre az útra lépni. A teremtő és az ő segítői itt vannak velünk minden nap, közösen imádkozunk hozzájuk, kérjük a segítségüket, megköszönjük a sok jót amit tőlük kapunk és nekem ez így "elég" is. De nekik talán nem. Mostanában többször kérik, hogy hadd nézzenek bibliai történeteket, olvasunk a gyerekbibliából és Sári 3.hete kéri vasarnap, hogy menjünk templomba... Hát miért ne! Az én hitemnek nem mond ellent, bárhol vagyok közel érzem magamhoz az égieket. Sokat kérdeznek Jézusról, az ő haláláról az angyalokról. Örömmel elégítem ki a kíváncsiságukat, szép dolgok ezek! Tudják már ők is, hogy bármi amit tiszta szándékból teszünk, gondolunk az kedves az Úr előtt és azt kapjuk vissza amit adunk. Végtelen örömmel tölt el, hogy ennyire nyitottak az isteni értékekre, keresik, elfogadják, használják....
Ma este Zsófi kissé indulatos volt a fürdésnél, talán a fáradtság miatt. Nem beszélt szépen az apával (mondta neki, hogy nem fogad szót neki, mert hogy mi folyton parancsolgatunk, meg megmondjuk mit kell tenni és neki sose lehet azt amit szeretne) és nem sokkal ezután elcsúszott a vizes padlón és sírva fakadt. Bementem hozzá és miután felvettem a karomba elmondtam neki, hogy bizony ha csúnyán viselkedünk másokkal a Jóisten meg fogja mutatni a mi eszközeinkkel hogy mit is teszünk. És ha ez nekünk fáj akkor gondoljunk bele, hogy bizonyára a másiknak is fájt! Miután megnyugodott elmondtam neki, hogy mi nem parancsolgatunk neki hanem neveljük őt,-mert mi már többet éltünk és tapasztaltunk és segíteni szeretnénk őt abban, hogy majd édesanyaként ő is segíthesse hasonló "jótanácsokkal" a gyermekeit. És hogy bizony minket is neveltek a szüleink és ezért (is) tudunk most neki olyan sokat"adni". Döbbenten nézett rám, átölelte a nyakam és egy hatalmas puszival hálálta meg ezt a kis monológot. Tiszta szándék, szeretet és hála, "csupán" ennyi volt ebben a beszélgetésben és ezzel benne is volt minden! Ezek a tiszta dolgok pedig csakis a szívből tudnak jönni, amit akkor tudunk igazán elérni ha hiszünk! Hogy ki miben, illetve ki minek hívja és milyen módon jut el hozzá már csak "részletkérdés". De kitartóan keresni kell ezeket az érzéseket és ezzel bizony szebb életet teremtünk magunknak és jobb hellyé varázsoljuk a világot!

Szívem minden szeretetével ölellek benneteket❤

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése