Újra az én angyali kislányom ihletett Írásra, nem találok rá más szavakat. Az elmúlt hetekben számtalan alkalommal csalt örömkönnyeket a szemembe vagy inkább annál sokkal sokkal többet. Olyat tett, ami nem szokványos egy 6 éves kislánytól, de még a felnőtt emberek nem részétől sem.
Óvoda, karácsonyi műsor, Mária választás. Minden évben izgatottan várják az iskolába menős lányok az adventi időszakot, mert fény derül arra, hogy ki is fogja betölteni a karácsonyi műsoron a főszerepet. Idén 5 kislány vágyott szÍvből erre a szerepre azért, hogy József oldalán ülve, karjában a kis Jézussal elénekelhessen egy csodás dalt és átadhassa jellemével, hangjával a karácsony varázsát, a fény születését az embereknek, a szülőknek és nagyszülőknek. Az 5ből végül 2en maradtak, két kislány akik pocaklakó koruk óta barátnők, 2 kislány akik mindennél jobban szeretnék ezt a szerepet. Az én kislányom többek között azért, mert a nővére már 2x is megélte ezt a csodát, iskolábamenősként az óvodában, majd tavaly az iskolában is. Az óvónéni azt mondta nekik ne döntsenek most azonnal, beszéljék meg otthon a szüleikkel és aludjanak rá egyet. Ez a 2 kis tündér leült a szőnyegre, majd pár perc után az mi kislányunk odament az óvónénihez, hogy ő úgy döntött odaadja ezt a szerepet most a barátnőjének. Az óvónő döbbenten állt a dolog előtt és azt mondta neki, hogy az igazi Mária viszont ő maga, mert Jézus édesanyja is ilyen jóságos volt, mint a mi kis angyalkánk. Aztán kb negyed óra elteltével a kis barátnője Zsófinak elkezdett zokogni, meg is ijedt az óvónéni, mi történt? Erre a kislány azt felelte, hogy ő olyan boldog, hogy neki ilyen jó barátnője van, hogy ő olyan szerencsés, hogy Zsófi barátja lehet. Hát nem csodálatos történet ez két 6 éves kislánytól?
Délután izgatottan vártam,hogy hazaérjen az oviból, hisz tudtam, hogy aznap volt szereplőválogatás. Kérdeztem is tőle azonnal, hogy mi újság kicsim, ki lesz a Mária. Erre azt mondja nekem ez a földre szállt kisangya: Anya, úgy éreztem, nekem itt most az a feladatom, hogy boldoggá tegyem a barátnőmet és átengedjem neki ezt a szerepet. Nem bÍrtam ki könnyek nélkül! Átöleltem és azt mondtam neki, hogy tudtam kicsim, hogy Így fogsz dönteni, mert olyan jóságos vagy! Honnan van ennyi bölcsesség, szeretet és alázat egy 6 éves gyermekben? És miért nincs ez meg bennünk felnőttekben? Miért tudják ők ezt Így szÍvből és nem egoból megtenni? Mert tiszták, mert nem háborúzni hanem szeretni akarnak, mert tudják, hogy ez a tett kedves Isten előtt.
Végtelenül boldog vagyok, hogy én lehetek az anyukája egy ilyen kincsnek, tiszta szÍvemből támogatom őt ezen a csodás úton, segÍtem, hogy ne ijedjen meg azoktól a feladatoktól amik rá várnak ezen a csodás, de nem mindig egyszerű ösvényen! Isten áldása legyen az ő útján, legyen sok sok ember támasza, segÍtője, iránymutatója!
SzÍvem minden szeretetével nektek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése