Légy hálás

Azért kezdtem el írni ezt a blogot közel 2 héttel ezelőtt, hogy azt a sok gondolatot ami kavarog a fejemben "papírra" vessem és majd később újra elővehessem, megmutathassam a kislányaimnak és nem utolsó sorban, hogy nektek egy kis erőt adjak a nehéz pillanatokban, megmutassam, hogy igenis kiút minden nehéz helyzetből létezik csak tiszta szívvel,őszintén keresni kell azt. Ehhez pedig szükség van egy hatalmas elfogadásra és mérhetetlen szeretetre.
Az elmúlt napokban sok kedves visszajelzést kaptam tőletek, hogy mennyire szeretitek az írásaimat, hálás vagyok nektek érte. Remélem egyre több emberhez fognak eljutni a bejegyzéseim, megszépíthetem vele sok sok ember napjait ahogy az én napjaimat is bearanyozza egy egy ilyen visszajelzés.
Hogy miért is lehetünk még hálásak? Mindenért, bármiért.... Ma reggel mikor indultunk volna a lányokkal az oviba kiderült, hogy az én szeretett kisautóm nem indul😞 talán megsértődött a kis cuki, mert az utóbbi időben eléggé elhanyagoltam őt és talán ezeket a hideg éjszakákat és nappalokat sem annyira kedveli. Szóval irány az ovi gyalog. Kellemes, kézenfogva sétálós reggel az én két imádott kislányommal. Beszélgettünk és őrültünk a friss reggeli levegőnek és mozgásnak. Hálás voltam, hogy mindezt megtehetem és nem kell a munkahelyemre rohannom és közben csak "bedobom" a lányokat az oviba. Útközben pedig kiderült, hogy az egyik ovistársunk apukája burkoló, mi pedig most pont egy ilyen embert keresünk a tavaszi fürdőszoba felújításhoz. Hát ennek így kellett lennie☺
Miután elkészült a mai ebéd, egy kellemes kis zenére meditáltam egyet, csak magamra figyeltem, kizárva a külvilágot és egy óriási lelki töltést adott mindez nekem. Ha ezt tudnánk alkalmazni rendszeresen vagy csak amikor már valóban nem látjuk a kiutat, időt szánnánk önmagunkra és meghallanánk a belülről jövő hangokat egyszerűbbé tehetnénk a bonyolultnak tűnő dolgokat és az életünket.
Vannak napok amikor úgy érzzük az a mennyiségű teher ami nyomja a vállunkat össze fog roppantani és nem bírunk többet már elviselni. És ezek egy ilyen napon, mint a mai (amikor különleges telihold van) még inkább felerősödnek... Ha egy kicsit mélyebben magunkba nézünk rájövünk hogy a probléma nem is feltétlenül olyan nagy,mint hittük csak a félelmeink, a negatív hitrendszerünk elhomályosítja a látásunkat és nem tudunk vagy akarunk megoldást keresni. Ha ezeket el tudjuk engedni akár hálával is tudunk nézni ezekre dolgokra. Hálával mert az hogy vannak problémáink azt jelenti hogy van életünk... Vannak gyermekeink akik igen időnként problémásak, van egy párunk akivel igen időnként összezörrenünk, van munkánk ami igen időnként stresszes, vannak barátaink akiknek néha sokkal nehezebb a puttonya mint mi azt gondolnánk vagy amit mi el bírnánk viselni... Legyünk hálásak, hogy ezt a puttonyt nem nekünk kell viselni és adjunk meg minden segítséget nekik ami tőlünk telik hogy ők is ki tudjanak pakolni ebből a puttonyból és újra észrevegyék az égen ragyogó napot. Legyetek hálásak mindenért amitek van és tegyétek meg érte mindent, hogy az értékeink azok is maradjanak❤

A mai ebéd... Hát valószínűleg nem életem legjobb főztje lett, de szívvel lélekkel készítettem ezt is. Igaz, hogy a szilvalekváros gombócból kifolyt kicsit a lekvár de mikor ettük raktam mellé😜 hozzuk ki a maximumot abból amiből lehet! A mai leves vöröslencse volt teljes kiőrlésű csipetkével és hozzá cukormentes nutellás és szilvalekváros gombóc fahéjas, vaníliás eritrittel megszórva... Hálás vagyok, hogy ma is ilyen finomat ehettem és adhattam a szeretteimnek...

Szívem minden szeretetével Nektek❤