2017. január 4., szerda

Apró örömök

Ma délután mikor mentem a kislányaimért az oviba, az óvónéni szólt, hogy Zsófinak hasmenése van. Így mondtam neki, hogy a következő 2 nap ő nem jön oviba, csak a nővére. Erre Zsófi keserves sírásba tört ki, hogy ő nem szeretne egyedül otthon maradni az imádott nővére nélkül. (mindenkinek ilyen gyermekeket kívánok, fantasztikus látni anyaként azt a szeretetet ami összeköti őket). Először megöleltem a síró kislányomat, de ez ebben a szituációban nem volt elég, a sírás nem hagyott alább. Majd elkezdtem kampányolni a holnapi kettesben töltött közös nap mellett, hisz olyan rég volt ilyen. Főzök neki gyümölcslevest és spagettit (ez a kedvence), elővesszük a diavetítőt, társasozunk, kirakósunk... És az a lefelé görbülő kis szájacska egyszercsak elkezdett felfelé kanyarodni. És mire hazaértünk már boldogan szaladt az apához, hogy milyen jó lesz neki holnap mert nem megy oviba és mennyire szupi napja lesz az anyával. Közben sorolta, hogy mi mindent fogunk közösen csinálni. Apró, kicsi kedvességekkel, cselekedetékkel mennyire meg lehet változtatni egy másik ember érzelmi világát, napját, hozzáállását az adott dologhoz. És nem kerül semmibe, csak hogy más oldalról közelíted még a dolgokat. Ugyanezt megteheted a saját napoddal is, tiéd a döntés. A félig üres vagy félig tele pohár esete...
A másik szívet melengető, boldog pillanatunk ma a lányokkal mikor korcsolyázni mentünk. Felkerültek a korcsolyák a kis lábacskákra és akkor apró pelyhekben elkezdett esni a hó! A hó amire már oly régóta várunk. Ezek a hópelyhek apró, kicsi boldogságpelyhek voltak odaföntről, olyan örömöt okozva ennek a két kis csodának, amit egy édesanya mindig látni szeretne a gyermekei szemében. Tiszták, őszinték, tele a szívük szeretettel és ők tényleg tudják értékelni ezeket az apró hópelyheket, örömmel töltötte el a kis szívüket. ❤❤ nekünk felnőtteknek ez miért esik nehezünkre? Mi miért nem vesszük észre ezeket a kis csodákat a mindennapjainkban? Miért nem marad meg bennünk az a gyermeki őszinteség amivel leszületünk erre a földre?
Járjatok nyitott szemmel de leginkább nyitott szívvel és észre fogjátok venni ti is ezeket az apró hópelyheket..

Ma ismét elkényeztettem magam és a családom a főztömmel. Tárkonyos karfiollevest készítettem valamint tejszínes tonhalas hajdinatésztát sajttal megszórva!

Szívem minden szeretetével Nektek❤

1 megjegyzés: