2019. október 14., hétfő

Élni jöttem

Amikor pár hónappal ezelőtt láttam, hogy a hozzánk legközelebb Veszprémben lesz Bagdi Bella koncert (ahol egyébként a főiskolás éveimet töltöttem) azonnal éreztem a hÍvást, hogy nekem ide el kell mennem. És valahogy az sem volt kérdés, hogy kivel osztom meg ezt az élményt, a kislányaimmal. Nagyon vártuk mindhárman ezt a szombatot, Zsófi hajcsavarókkal a hajában aludt éjszaka, hogy szép göndör legyen a haja, Sári haját pedig pici tincsekben fontam be, hogy az ő egyébként szögegyenes haja is hullámos lehessen ezen az estén. Én külsőleg kevésbé, belül viszont annál nagyobb izgalommal vártam ezt az eseményt. Azt éreztem ez valami új lesz az életemben, ez valamit tartogat számomra, ezzel valami megváltozik, elindul vagy épp megérkezik. És azt hiszem ez utóbbi lett.
Anya lánya program, csodás őszi napsütés, szép autó, csinos ruha és nyitott szÍv a szeretet befogadására. Az úton végig Bella dalai szóltak a kocsiban, sokat beszélgettünk, énekeltünk, öröm töltött el mindent. 5 óra után értünk Veszprémbe, lesétáltunk a koncert helyszÍnére és kis meglepetésünkre de annál nagyobb örömünkre az első sorban sikerült helyet találnunk. Nem kis izgalom volt bennünk, amit a lányok percenkénti kérdésekkel jeleztek, hogy mikor fog kezdődni..... Sokat hallgatunk itthon Bagdi Bella dalokat, szerintem nagyon mély a mondanivalója és mindemellett egy nagyon szép és dallamos hangzás is van benne. Sáriék iskolájában is gyakran felcsendülnek ezek a dalok, hisz hála a Jóistennek Boldog Iskolába járhat a mi elsőszülöttünk. 6 óra után nem sokkal kezdődött az előadás. Nem is tudom, hogy szavakkal ki lehet-e fejezni azt az érzést ami betöltötte a termet, ami átjárta a lelkünket. Csodás hang, kellemes dallam, mosoly a zenekar minden tagjának arcán és azok a hangszerek! Huhhhhh! Bal oldalamon a kisebbik, jobb oldalamon a nagyobbik kislányom. Bennem pedig a hála és szeretet érzése, hogy itt lehetek, hogy ezt velük élhetem meg, hogy készen állok arra, hogy befogadjam mindazt a szeretetet ami a dalokból és Bellából árad felém. Zsófi végig fogta a kezem, és többször odafordult hozzám, hogy ő milyen boldog, hogy itt lehet, hogy mennyire szeret engem és hálás azért, hogy elhoztam. Annyira, de annyira őszintén jött ez belőle, hogy könnyes lett tőle a szemem. Ebben a kis csöppségben, aki már elmúlt 6 éves, annyi de annyi szeretet és bölcsesség van és annyira át is tudja ezt adni, hogy bizony időnként azt érzem még bőven van tőle mit tanulnom. Sárit is megérintette az az energia ami ott volt, de neki ezt sokkal inkább tanulni kell. Neki nem jön zsigerből a szeretet adása és elfogadása sem. Dolgoznia kell vele, ahogy az édesapjának és a családjának is. Az első gyermek az édesapát és az ő családját jön gyógyÍtani, mÍg a másodiknak ugyanezt az édesanya családjával kell megtennie. Nem egyszerű feladat ez nekik, ahogy mi dolgozunk a bennünk zajló érzésekkel és a körülöttünk történő eseményekkel, úgy ők is teszik szépen a dolgunkat és bizony sokszor a vállukra vesznek olyan terheket is ami nem is az ő hátizsákjukba tartozik.
Nagy büszkeség volt nekem ott lenni velük. Sokszor elkaptam egy egy pillantást a jelenlévőktől, amiben kb. ez volt: nézd, milyen csodás, hogy ez az anyuka elhozta a pici lányait, milyen nagyszerű dolog, hogy ilyen fiatalon megkapják Isten áldását ezáltal a koncert által. Mert valóban ez történt ott. Az, aminek nap mint nap meg kéne történnie mindannyiunk életében. Áromlott a szeretet energia, mindenki képes volt azt befogadni és nem önző módon azt megtartani magának, hanem továbbadni. Mert csak Így van értelme, egyébként csak egy önző, egos elme töltekezés keletkezik belőle. A dalok minden szava a lelkemig hatolt, tisztÍtott ahol kellett, töltött ott ahol hiány volt és áramlott afelé akinek épp a legnagyobb szüksége volt rá. És szeretettel adtuk, mert Így kaptuk a szÍnpadról. Ez a nő tényleg egy angyal, nem tudok rá más szót. Valami mélységes béke, szeretet és bölcsesség áradt minden szavából és dalából, tette mindezt alázattal, hisz ő ott nem a mint énekesnő volt a színpadon, akinek ez a megélhetési forrása, hanem szolgálatot teljesÍtett azzal a képességgel amit ő a JÓistentől ajándékba kapott, a személyiségével, a hangjával... Számtalanszor könnyeket csalt a szemünkben, hol azért mert felismertük a sérüléseinket és fájtak a sebek amik nem gyógyultak be teljesen, hol pedig  a hála érzését szabadÍtva fel bennünk.
A koncert vége után a lányok kérték, hogy várjuk meg Bellát, mert ők szeretnének egy "alprogramot" tőle (ahogy Sári mondaná) és én is szerettem volna vele váltani pár szót. De hogy ilyen sokat kapok ettől a pár perctől ezt bizony nem is sejtettem. Mikor odakerültünk hozzá, az az öröm és hála ami látszott az arcán, hogy ez a két kis angyalka eljött az anyukájával és végighallgatta az ő 3 órás koncertjét, hát ez az amit csak egy szÍv képes ontani magából, az egos elme sosem. Meséltünk neki Sári csodás tanÍtó nénijéről, aki hozzá hasonlóan tele van szeretettel és ezt nem fél megosztani másokkal, arról, hogy mennyire vártuk ezt a találkozást és hogy készültek a lányok erre az estére és hogy mennyire sokat ad nekünk ő, mint Bagdi Bella. Ekkor megfogta a kezem és olyan mélységes béke kerÍtett hatalmába, amire azt hiszem mindig is vártam. Úgy érzem megérkeztem! Nem szeretnék senkihez sem úgy tartozni, mint Önmagamhoz, ahhoz a belső nyugalomhoz és szeretet energiához ami ott akkor megfogott és minden egos játszmám ellenére Így élni tovább. Ezzel a szeretettel a szÍvemben szolgálni és tenni a dolgom! A lányok beleültek Bella ölébe és úgy készült egy közös fotó, majd kérte Bella, hogy ezeket a csodás gondolatokat mondjuk el a kamerába is, mert ők ezért vannak itt. Nem lehet szavakkal leÍrni azt ami ott történt! Én csak azt kérem a Jóistentől ha segÍtett nekem idáig eljutni akkor segÍtsen abban is, hogy minél többször megtapasztalhassam ezt a tisztaságot és hogy tudjak benne maradni ebben az áramlásban és ezzel az energiával szolgálni őt és tenni a dolgom itt a földi létben!
Hazafelé Sári csodásan megfogalmazta, hogy anya, szerintem Bella a mi családunk tagja. Mert mindannyian egy nagy család tagjai vagyunk és ezt a nagy családot egyetlen tiszta érzés köti össze, a feltétel nélküli szeretet! Bella ezt testesÍti meg, azzal, hogy megbékélt a sorsával, tudott megbocsátani, elengedte azt ami visszahúzta őt és ezzel szabad utat kapott a feladata beteljesÍtésére. Köszönjük neki, hogy van nekünk és Isten áldása kÍsérje azon a mesés úton amin ő halad! KÍvánom magunknak, hogy mi se féljünk megtenni a lépéseket a boldogság felé, afelé a boldogság felé, ami nem egy pillanatnyi érzés, hanem a megbékélés és önmagunk megtalálása.
Tegnap délután Sári még annyit mondott, hogy anya, tudod mi hiányzik nekem legjobban a tegnapi napból? Bella mosolya! Mert abban a mosolyban ott volt a Jóisten!
Hála és köszönet mindenkinek aki lehetővé tette, hogy mi ezt átélhettük! KÍvánom mindannyiótoknak, hogy ez az érzés egyszer ragadjon benneteket is magával és soha többé ne akarjatok tőle megszabadulni!

SzÍvem minden szeretetével ölellek benneteket!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése